Kognitív Eszmetörténeti Kör

2010-10-18T20:26:00.003+02:00

Évadnyitó előadás

Szimbólumok lekötése, vagy szimbólumok tanulása?

Lőrincz András
ELTE IK, Neural Information Processing Group

Időpont: November 9., kedd, 18.30
Helyszín: IZU405

A kognitív tudományok hőskorától kezdve a számítógép bitjei valamit szimbolizálnak. Adódik a számítógépben levő szimbólumok lekötésének problémája: enélkül valódi tapasztalatokra nem tehet szert a gép. Az a gyanú, hogy a szimbólumok lekötésének kérdése nehéz, ami alatt számítástudományi fogalmat értünk és ezt a fogalmat fogjuk körüljárni. Könnyebb feladatnak látszik a szimbólumok tanulása, amikor szimbólumokat tapasztalatok alapján alakítunk ki. Később, ha erre szükség van, például a kommunikáció érdekében, akkor egyeztetjük. A nehéz és könnyű feladatok szétválasztása mentén megpróbáljuk körvonalazni, hogy mit jelenthet az intelligencia, mit jelenthet a kreativitás, miért van számítógépes arcfelismerés és miért nincs számítógépes matematika.. Az előadás nem tudományos tézis kifejtése, hanem kutatási koncepció, ahol mindenféle kritikának helye van.

2010-04-27T09:26:00.003+02:00

KEK májusban

Demeter Tamás
(MTA Filozófiai Kutatóintézet)

Miért legyünk mégis mentális fikcionalisták?

Időpont: 2010. május. 6. csütörtök 18h
Helyszín: ELTE-PPK, Pszichológiai Intezet, Izabella u. 46. 2.em. 216-os terem

Az előadásban két célom lesz. Először röviden bemutatom a mentális fikcionalizmus elméletét. Ennek magja az a gondolat, hogy bár népi pszichológiánk fogalmiságával reprezentációkat alkotunk egymásról és önmagunkról, ezek a reprezentációk azonban nem az igazságra irányulnak. Nem is irányulhatnak arra, mert a nép pszichológiai fogalmi-logikai sajátosságai ezt nem teszik lehetové. Ezzel szemben népi pszichológiánkat arra használjuk, hogy általa olyan reprezentációkat alkossunk, amelyekkel egymás navigációját a társas térben befolyásolni
tudjuk. Másodszor a fenti elméletet kifejtő kötet recepciójára reagálok, pontosabban Forgács Bálintnak a Magyar Pszichológiai Szemlében, Kelemen Jánosnak az Élet és Irodalomban, Szecsody Kristófnak a Világosságban megjelent egy-egy cikkére, valamint Tőzsér Jánosnak a
BUKSZ-ban és a Journal for General Philosophy of Science-ben megjelent két írására. Az előadás második felében az ezekben megfogalmazott problémákon keresztül igyekszem megmutatni, hogy a mentális fikcionalizmus továbbra is tartható álláspont.

2010-04-13T22:40:00.005+02:00

A KEK soron következő találkozója

Időpont: 2010. április 15.

Helyszín: IZU 403 (ELTE-PPK, Pszichológiai Intézet, 1068. Izabella utca 46. 4. emelet 403. terem)

A világosságillúziók komputációs modellezése

Geier János, független kutató

A világosságillúziók közös jellemzője, hogy az ilyen képek bizonyos tartományait eltérő intenzitásúnak észleljük annak ellenére, hogy azok fizikailag azonos intenzitásúak. Ilyenek a 19. században már ismert szimultán kontraszt-, Chevreul-, Mach sáv- és Hermann rács illúziók. Újabbak a Craik-O'Brien-Cornsweet- (COC), White-, Logvinenko- illúziók és Adelson különféle illúziói. A jelenség szintjén az illúziókat én három kategóriába sorolom: (i) amelyeken a világosabb területekkel körülvett tartományok besötétednek (kontraszt jelenségek), (ii) amelyeken a világosabb területekkel körbevett tartományok kivilágosodnak (asszimilációs jelenségek), és (ii) amelyek ezek egyikébe sem sorolhatók (pl. COC).
A világosságillúziók tankönyvi (pl. Seculer és Blake) magyarázatai a laterális gátláson alapulnak, ezen belül is az ún. Baumgartner modellen, mely szerint a retinán "található" körkörös, ON középpontú és OFF körgyűrűvel bíró receptív mezők lennének "felelősek" pl .a Hermann rács foltjaiért, vagy a többi 19. sz.-ban ismert illúzióért. Ezt a magyarázatot azonban egyértelműen cáfolja saját , először 2001-ben bemutatott ötletem, melyet munkatársaimmal részletesen kidolgoztam az utóbbi évek folyamán: a Hermann rács vonalainak enyhe görbítése egycsapásra megszünteti a kereszteződésekben látható illuzórikus foltokat.
Ettől függetlenül is, további hiányossága a tankönyvi magyarázatnak, hogy csak a kontraszt jelenségeket képes (úgy-ahogy) egységesen magyarázni: a fenti (ii) és (ii) típusúakra képtelen. Ennek áthidalására a szakirodalomban különféle, magasabb idegrendszeri folyamatokat (értelmezést) feltételeznek, melyek úgy szegmentálják pl. a White-illúzió vonalait, hogy a szétdarabolt tartományokon belül már ismét a laterális gátlást lehessen előkapni magyarázó elv gyanánt. Ez így ez meglehetősen erőltetett dolog.
A világosság illúziók egységes modellezésére kidolgoztam egy modellt, mely itatóspapírra folyatott tinta diffúziójának hasonlatára épül. E modell lényegét fogom ismertetni, és bemutatom az ezen alapuló számítógépes szimulációt is, élőben, ahogyan a komputer előállítja az input képek alapján azt az output képeket. Az output képek nagyon hasonlítanak az input képekhez, normál fényképnél nem is vehető észre az eltérés, de a fenti (i) (ii), (iii) típusú ábrákon a világosság viszonyok az emberi percepció szerint alakulnak.
Végül kitérek a modell és valóság viszonyára, ahogyan én látom, és ezt most egy példával világítom meg. Az elméleti fizikában a Schrödinger-egyenlet leírja az elektron viselkedését - mégsem jut eszébe senkinek keresni az elektronban azt a számítógépet, ami ezt kiszámítja. Akkor pedig miért kéne egy pszichofizikai jelenséget neuronális szintre visszavezetni? Különben is: eddig egyetlen egy ilyen próbálkozásról tudunk. Ez a Baumgartner modell (és variánsai), mely Hartline, Kuffler, Hubel, Wiesel limuluson és macskákon végzett egysejt-méréseire alapoz. De, mint láttuk, ez a magyarázó elv sem bizonyult sikeresnek az illúziók terén. Az egysejtes mérések és a percepció között óriási a szintkülönbség, rengeteg, egymásra épülő folyamat van közbeiktatva, így nem is várható közvetlen kapcsolat közöttük.

-------------------------------------------

Javasolt olvasnivalók:

Seculer és Blake: Percepció, 2000. Osiris, Budapest.

Saját honlapom: http://www.geier.hu/

Vieperlib: http://www.viperib.com/ Itt regisztrálni kell, ami ingyenes. Utána 'lightness/brightness', vagy keress rá a nevekre: Adelson, Andesron, Anstis,COC, Geier, Logvinenko, White.
Google: az előző nevekre googleval is érdemes rákeresni.

További olvasnivalók, a modellezésről általában:

Geier honlap:
http://www.geier.hu/lila/NEURON_SPECI/
http://www.geier.hu/lila/NEURON_SPECI/neuron.htm
http://www.geier.hu/lila/NEURON_SPECI/alapok.htm
http://www.geier.hu/lila/MAKOG99/
Szűcs Ervin : Modell.
http://web.t-online.hu/eszucs7/modell/Modell.htm
http://web.t-online.hu/eszucs7/MODELL_MAT/tartalom.htm
http://web.t-online.hu/eszucs7/Tartalom.htm

2010-03-05T17:11:00.006+01:00

Az Évad első KEK-előadása

Időpont: 2010. március 24. 18 óra

Helyszín: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Topál József

MTA Pszichológiai Kutatóintézet

Kognitív etológia: Az emberi és állati elme mássága és azonosságai

A kognitív etológia az állatok belső mentális állapotának, kognitív képességeinek összehasonlító, evolúciós és ökológiai szemléletű tudománya. Alaphipotézise szerint az állatok (és az ember) viselkedése -más tulajdonságokhoz hasonlóan- evolúciós fejlődés következménye, s az evolúciós kontinuitás elve akkor is alkalmazandó, ha a viselkedés belső, rejtettebb gondolkodási, illetve emocionális szintjeiről beszélünk. Bár a kognitív etológia a mesterséges intelligencia kutatás, a kognitív pszichológia és az etológia módszereinek és szemléletmódjának újfajta egyesítésével jött létre, mind vizsgálati tárgyát, mind módszereit illetően meglehetős filozófiai illetve természettudományos alapú elutasításban volt (és részben van) része. Különösen élesen eltérő nézetek fogalmazódnak meg az olyan, korábban tudománytalannak minásített fogalmak kapcsán mint az állati tudat, és az állat értelmi működésének különböző megnyilvánulásai (intencionalitás, tudatelmélet stb.), melyek ugyanakkor alapvető szerepet játszottak a pszichológiai kutatásokban, a humán kognitív fejlődés, az ún. "naiv tudatelmélet" kialakulási folyamatának megismerésében.
Manapság a kogníciókutatás dinamikusan fejlődő tudományterület, melynek egyik fő oka, hogy az egyes pszichológiai irányzatok saját kutatási stratégiájukként egyre inkább sikerrel integrálják az evolúciós és etológiai szemléletet, valamint az összehasonlító módszert. Az emberi viselkedés- és elmeképességek ezen új perspektívába való helyezése és az emberszabásúak mellett más fajok modellállatként való alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy mélyebb belátást nyerhessünk saját fajunk viselkedés-evolúciójának és elmeműködésének titkaiba.

Ajánlott irodalom:

Sue Healy, Victoria Braithwaite (2000): Cognitive etology: a field of substance? Trends in Ecology and Evolution, vol.15, 22-26.

Derek C. Penn, Keith J. Holyoak, Daniel J. Povinelli (2008): Darwin's mistake: Explaining the discontinuity between human and nonhuman minds. Behavioral and Brain Sciences, 31, 109-178.

2009-11-20T17:39:00.001+01:00

Cognitive Science lives Forever!

Időpont: 2009. december 1. 18 óra

Helyszín: IZU 403. (ELTE-PPK, Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4. emelet, 403. terem)

Kampis György

ELTE-TTK, Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

A kognitiv tudomány kikerülhetetlensége, kudarca es tovabbélése

A kognitiv tudomány történetileg a reprezentációs elmefelfogást jelenti. A mából nézve azonban számos vonatkozása tarthatatlan, sőt abszurd: a reprezentacionizmusból következő szimbolikus komputációs elmefelfogásnak ma szinte minden részletét elvetjük. Az előadásban arról beszélek, hogy a klasszikus kognitivizmus mégsem alkalmi ötlet vagy divat terméke, hanem többszáz, bizonyos értelemben többezer éves hagyomány végpontja - egy olyan pont, amely kikerülhetetlen es matematika-logikai-filozófiai értelemben meghaladhatatlan. Egy baj van vele mégis, hogy megfogalmazva rögtön kiderülnek a gyengéi, melyek aztán a kognitív tudomány kudarcához vezettek. Egy hatalmas ivű történet végállomásánál állunk ezek szerint. Az előadás vége felé azzal foglalkozom, hogyan él tovább a kognitív tudomány, es mi az a hozadéka, mely talán (hogy szimmetrikus időbeli keretekről beszéljunk) újabb nehány száz vagy ezer évig használható marad.

2009-10-08T19:04:00.000+02:00

A KEK soron következő találkozója

Időpont: 2009. október 20.

Helyszín: IZU 206 (ELTE-PPK, Pszichológiai Intézet, 1068. Izabella utca 46. 2. emelet 206. terem)

Nemes László

Debreceni Egyetem, Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék

AFFEKTÍV ELŐREJELZÉS ÉS AZ ÚJ PATERNALIZMUS

A liberális erkölcs- és politikai filozófia alapvető dogmája egy olyan autonóm ágensfeltételezése, amely szabadságának az elismerése önmagában vett érték. Kiindulóhipotézisként tipikusan autonóm ágensnek tekintik az egészséges, szélsőséges mentáliskorlátoktól mentes és tájékozott felnőtt embert. Jóllehet a felnőtt emberek nyilvánvalóanhoznak rossz döntéseket, hibás választásuk elfogadása még mindig inkább elfogadható, mintkülső szempontok paternalista jellegű rájuk erőltetése. A racionálisan dönteni képes autonómágens megszokott koncepcióját az utóbbi évtizedek kognitív pszichológiai (ill. viselkedés-közgazdaságtani) kutatásai azonban erősen kikezdték. A nagyszámú vonatkozó kutatásból azderült ki, hogy a korábban racionális döntésekre többé-kevésbé képes emberek szisztematikushibákat követnek el. Ennek a kutatási tradíciónak nagy szerepe van mind a pszichológiában,mind a filozófiában. A legújabb áttörést az affektív jellegű döntések terén mutatkozó hibák(bias) felismerése jelenti. Az affektív előrejelzési hiba (D. Gilbert, T. D. Wilson) vagy hideg-meleg empátia szakadék (G. Loewenstein) néven ismert jelenség egy olyan, tudatostapasztalataink számára szokásosan feltáratlanul maradó jelenséget fed, amely miattszisztematikus problémáink adódnak jövőbeli affektív (érzéseinket és érzelmeinket illető)állapotainkra vonatkozó előrejelzéseink terén. Mindennek jelentős kihatása lehet a döntésiautonómiánk etikai jellegű értékelését illetően, amennyiben itt a (kognitív hibáktól eltérően)nem csupán arról van szó, hogy nem igazán tudjuk, hogy hogyan is érhetnénk el céljainkat,hanem arról is, hogy már azzal kapcsolatban sem tudunk feltétlenül jó döntésekre jutni, hogymit is akarunk valójában. Előadásomban szeretném összefoglalni az affektív előrejelzésselkapcsolatos újabb kutatásokat és ezzel összefüggésben a (lágy vagy libertariánus) paternalistaetika és nyilvános társadalompolitika (public policy) lehetőségeivel kapcsolatosmegfontolásokat (pl. Thaler & Sunstein, 2003, 2008; J. D. Trout 2009) elsősorban a bioetikavonatkozásaiban mérlegelni.

2009-09-24T07:01:00.001+02:00

Filozófiai kérdések, pszichológiai válaszok

2009-09-23T09:02:00.007+02:00

Meghívó

Az ELTE Filozófia Intézet előadássorozatot, ill. kurzust (FLN-350.01) indít

"Filozófiai kérdések, pszichológiai válaszok"

címmel, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Időpont: csütörtökönként, 17:00-20:00
Helyszín: Múzeum krt. 4/A, I épület, II. em., Bence-terem

A tervezett program

1.) október 15.
Csibra Gergely: Mentális állapotok tulajdonítása
Győri Miklós: Vajon üres lap-e az újszülött elméje?

2.) november 5.
Ragó Anett: Az absztrakt tudás lehorgonyzása, a fogalmi reprezentáció fejlődése (gyerektől a szakértőig)
Kónya Anikó: Az önéletrajzi én megkonstruálása

3.) november 26.
Ádám György: Expedíció a tudat határán innen és túl
Verseghi Anna: Test és lélek határán: határgyakorlatok

4.) december 10.
Bárdos György: A placebohatás: kinek a játéka?
Bányai Éva: Társas hatás a tudatállapot módosításában

Önállósodás

2009-09-15T06:41:00.010+02:00

Pléh Csaba
BME Kognitív Tudományi Tanszék

előadása

szeptember 30-án (szerdán), 18 órakor lesz.
Helye: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Az előadás címe:

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia:
ugyanazt az önállósodást kezdjük-e újra?

A kognitív tudomány filozófiai problémái először a 19. század végén keletkeztek. Az első kísérleti lélektan, Wundt modellje, s az első neuropszichológia, a Broca-Wernicke gondolkodásmód a klasszikus szenzualista emberképre épít, s a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. Már saját kora is látott ezzel három problémát, melyek máig velünk élnek. Brentano világosan érzi, hogy a képzetekhez kell egy vonatkozási mozzanat is, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. Frege pedig rámutat, hogy mozaikokból sosem lesz ítélet. Bergson ugyanekkor megkérdőjelezte, hogy valaha is szemantikai izomorfia lehetne az agy működése és a kategóriák rendje között. A huszadik század második fele hitt abban, hogy kijelentéseket s szándékokat lehet visszacsempészni a gondolkodó fejbe, innen az egységes kognitív tudomány reménye. Az előadás a mellett fog érvelni, hogy ez az egység nem valósítható meg a tiszta kogniíció hitében. Értelmezett, evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell ahhoz, hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. Ennek építése során össze kell kapcsolnunk a három 19. századi ihletést: a kísérletezést, az intencionalitást és a logikát, s mindezt kell megkísérelnünk természetivé tenni. Nem akarjuk elkövetni a száz évvel ezelőtti tévedéseket. Ennek során a redukcionista természettudósokat a filozófusok szkepszise nem elkedvetleníti, hanem megalapozottabb munkára készteti. Történetileg pedig arra, hogy Darwin szőrős és pelenkás üzenetét összekapcsoljuk Darwin karosszék követőivel.

Ajánlott olvasmány: Pléh Csaba (2009) History and theories of mind, Akadémiai kiadó, Bp.
Pléh Csaba (2009) A kognitív tudomány flörtje és civakodós házasságai a filozófiával: Wundt köpenyéből bújnának ki Fodor moduljai? Világosság, megjelenés alatt. (letölthető cikk)

A tudatosságról egy másik tudományág szemével

2009-05-07T12:23:00.006+02:00

A következő előadás

május 12-én (kedden) 18 órakor lesz.
Helye: IZU 216 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 2.em 216-os terem)

előadó

Ribarics Pál

Oracle Corporation

Ex Max Planck Institut of Physics and Astrophysiscs

Werner Heisenberg Institut of Physics

Téma:

A tudatosságról egy másik tudományág szemével: a kvantummechanika és a mikrovilág lehetséges szerepe a tudatos folyamatokban

Egy részletesebb cikk a Penrose - Hameroff Orch OR modelről: http://www.quantumconsciousness.org/springer.htm

A kvantum mechanika értelmezéséről pedig jó összefoglalók találhatók a Wikipédiában :

Mentális fikcionalizmus

2009-04-07T21:17:00.010+02:00

A BME Kognitív Tudományi Tanszék meghívója

Mindenkit szeretettel várunk

április 27-én hétfőn 13 órakor

a tanszéki szemináriumunkra, ahol dr. Demeter Tamás (MTA Filozófiai Kutatóintézet) Mentális fikcionalizmus című könyvét vitatnák meg a szerzővel. A mű a népi pszichológia elmefilozófiájával foglalkozik, és amellett érvel, hogy a népi pszichológia fikció.

Helyszín: BME Kognitív Tudományi Tanszéke, ST épület 320, Sztoczek utca 2. 1111 Budapest.

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia

2009-04-07T20:35:00.020+02:00

Pléh Csaba
BME Kognitív Tudományi Tanszéke

előadása

szeptember 30-án, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Az előadás címe:

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia:
ugyanazt az önállósodást kezdjük-e újra?

A kognitív tudomány filozófiai problémái először a 19. század végén keletkeztek. Az első kísérleti lélektan, Wundt modellje, s az első neuropszichológia, a Broca-Wernicke gondolkodásmód a klasszikus szenzualista emberképre épít, s a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. Már saját kora is látott ezzel három problémát, melyek máig velünk élnek. Brentano világosan érzi, hogy a képzetekhez kell egy vonatkozási mozzanat is, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. Frege pedig rámutat, hogy mozaikokból sosem lesz ítélet. Bergson ugyanekkor megkérdőjelezte, hogy valaha is szemantikai izomorfia lehetne az agy működése és a kategóriák rendje között.
A huszadik század második fele hitt abban, hogy kijelentéseket s szándékokat lehet visszacsempészni a gondolkodó fejbe, innen az egységes kognitív tudomány reménye. Az előadás a mellett fog érvelni, hogy ez az egység nem valósítható meg a tiszta kogniíció hitében. Értelmezett, evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell ahhoz, hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. Ennek építése során össze kell kapcsolnunk a három 19. századi ihletést: a kísérletezést, az intencionalitást és a logikát, s mindezt kell megkísérelnünk természetivé tenni. Nem akarjuk elkövetni a száz évvel ezelőtti tévedéseket. Ennek során a redukcionista természettudósokat a filozófusok szkepszise nem elkedvetleníti, hanem megalapozottabb munkára készteti. Történetileg pedig arra, hogy Darwin szőrős és pelenkás üzenetét összekapcsoljuk Darwin karosszék követőivel.

Ajánlott olvasmány:
Pléh Csaba (2009) History and theories of mind, Akadémiai kiadó, Bp.

Mentális okozás és fenomenális tudat

2009-03-14T21:25:00.003+01:00

A következő előadás

március 24-én, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 216 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 216-os terem)

Az előadó

Tőzsér János

MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport

Az előadás címe:

Mentális okozás és fenomenális tudat

A test-lélek probléma igen egyszerűen megfogalmazható: milyen viszonyban vannak a mentális állapotaink (hiteink, tapasztalataink, érzelmeink, fájdalmaink, gondolataink stb.) a testünk állapotaival? E klasszikus metafizikai probléma kapcsán a kortárs filozófiában két (egymástól valószínűleg függetlenül tárgyalható) kérdést szokás vizsgálni. Az egyik: hogyan magyarázható az, hogy a mentális állapotainknak oksági hatásuk van a fizikai világban? A másik: magyarázható-e, és ha igen, hogyan magyarázható a fenomenális tudatosság egy tisztán materialista/fizikalista ontológia keretei között?

Előadásomban e két problémával foglalkozom. A mentális okozás problémája kapcsán azt igyekszem megmutatni, hogy a mentális okozás legplauzibilisebb magyarázatát a reduktív fizikalizmus adja. A fenomenális tudat problémája kapcsán pedig amellett érvelek, hogy a fenomenális tudatosság magyarázata jelenti a legfőbb kihívást az elme valamennyi fizikalista elmélete számára.

Ajánlott olvasmányok:
1. Crane, Tim (1991/2008) Vita a mentális okozásról. In: Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L'Harmattan, pp. 86-111.

2. Jackson, Frank (1986/2008) Amit Mary nem tudott. In: uo., pp. 319-24.

3. Chalmers, David (1996/2008) Naturalista dualizmus. In: uo., pp. 386-408.

Elmefilozófia bemutató

2009-02-28T06:53:00.003+01:00

A L’HARMATTAN KIADÓ
tisztelettel meghívja Önt és barátait

AMBRUS GERGELY DEMETER TAMÁS FORRAI GÁBOR TOZSÉR JÁNOS (szerk.)

Elmefilozófia
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

bemutatójára 2009. március 11-én, szerdán 16 órakor

az Írók Boltjába (cím: 1056 Budapest, Andrássy út 45.)

A könyvet bemutatja: PLÉH CSABA

Autizmus és átfogó kognitív (fejlődés) modellek

2009-02-20T20:10:00.011+01:00

A következő előadás

március 3-án, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 405 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 405-ös terem)

Győri Miklós

ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék, Budapest

Autizmus Alapítvány, Budapest

Autizmus és átfogó kognitív (fejlődés) modellek: túl a modularitáson – de merre?

Az előadás egy formálódó hipotézis kiindulópontjaként és egyben háttereként arra a kérdésre keres választ, milyen átfogó kognitív architektúra, kognitív fejlődés modell illeszkedik legjobban ahhoz a ma már meglehetősen árnyalt (noha a jövőben még minden bizonnyal igen sokat finomodó) képhez, amely az autizmus kognitív mintázatairól az elmúlt években kirajzolódott. Gondolatmenetem egyik központi tétele, hogy az egykor igen fontos szerepet betöltő moduláris magyarázatok ma már sok szempontból túl elnagyoltnak látszanak e sajátos és igen komplex humán fejlődési zavar értelmezésére. Fő kérdésem az, a helyes út vajon a modularitás valamilyen árnyaltabb (radikálisabb) változata felé, vagy éppen ellenkezőleg, valamilyen konstruktivista fejlődés- és architektúramodell felé visz. Az elemzés során változatos területekről származó empirikus eredményekre igyekszem támaszkodni – így például a mozgásvezérlés területéről származó eredmények mellett bemutatok saját, Batta Barbarával közösen folytatott vizsgálatainkból származó friss tudatelméleti, egzekutív és emlékezeti adatokat is. S mivel eszmetörténeti körről van szó, röviden szóba kerül majd Isaac Newton is.

A kognitív fejlődés nagy magyarázó elméletei napjainkban

2009-01-21T13:17:00.005+01:00

A következő előadás

február 10. kedd, 18 órakor lesz
Helye: IZU 403 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 403-as terem)

Kiss Szabolcs

A kognitív fejlődés nagy magyarázó elméletei napjainkban

Az előadás célja, hogy átfogó képet nyújtson az értelmi fejlődés nagy magyarázó elméleteiről. Az alábbi elméletek kerülnek bemutatásra és jellemzésre:

Nativizmus
Modularizmus
Progresszív modularizmus
Tanuláselmélet
Konnekcionizmus
Klasszikus konstruktivizmus
Neurális konstruktivizmus
Szociális konstruktivizmus
Neopiaget-iánus elmélet
Interakcionalizmus
Elméletelmélet
Szimulációelmélet
Kulturális hozzáállás
Narratív megközelítés
Vigotszkíj szociokulturális elmélete
Neurális darwinizmus
Dinamikus rendszerek elmélete

Pszichológia és tudományfilozófia

2008-12-03T09:58:00.011+01:00

A következő előadás

December 9. kedd, 18 órakor lesz
Helye: IZU 403 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 403-as terem)

Dr. Zemplén Gábor

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Filozofáljunk a pszichológiáról vagy pszichologizáljuk a filozófiát?

A pszichológia izgalmas, gazdag emberképet adott a 20. században. A tudományfilozófia izgalmas, gazdag tudományképet adott a 20. században. Mi a kapcsolat ezek között (ha van) és mik a lehetőségek a 21. században?

Látóvá vált született vakok színlátása

2008-10-15T09:22:00.009+02:00

A következő előadás

2008. november11-én (kedden) 18 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 403-as terem

Előadó:

Jakab Zoltán
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Látóvá vált született vakok színlátása - eltérések a szín- illetve térlátás fejlődésében

A vakon született, és később látóvá vált személyek látásáról az idők során igen sok, zömmel anekdotikus megfigyelés gyűlt össze. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban jelennek meg szisztematikus vizsgálatok is ilyen esetekről. Az alapos vizsgálatok túlnyomó része a tér- és alaklátásról szól. Egy másik aspektusról, a színlátásról jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre, ugyanakkor ez némileg meglepő. Ismereteink azt sugallják, hogy míg az alaklátás feljődése nagyban alapoz szenzitív periódusok alatt megjelenő korai tapasztalatra (s ennek hiányában visszafordíthatatlan károsodások lépnek fel), önmagában a színlátás fejlődése sokkal inkább genetikailag előprogramozott érésen alapul, és vakon születetteknél, akik látásukat felnőttkorban nyerték vissza, a színlátás nem szenved visszafordíthatatlan károsodást. Előadásomban e hipotézis mellett sorakoztatok fel adatokat, és – mivel a jelenlegi adatok azért nem egyértelműek a kérdésben – lehetséges vizsgálatokat, és eredményeikre vonatkozó, a hipotézisből fakadó jóslatokat.

A tudat naturalizálása

2008-10-07T14:11:00.013+02:00

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) évadnyitó találkozója

2008. október 14-én (kedden) 18 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 403-as terem

Előadó:

Fazekas Péter
School of Philosophy, Psychology, and Language Science, University of Edinburgh és BME-MTA Kognitív Tudományi Kutatócsoport

A tudat naturalizálása: érzetminőségek és fizikai folyamatok

Klasszikus elmefilozófiai probléma az érzetminőségek és a fizikai világ kapcsolata. Előadásomban ezt a problémát helyezem új megvilágításba. Egy olyan kognitív megközelítést mutatok be, amely arra vállalkozik, hogy az érzetminőségekkel kapcsolatos speciális jelenségeket fizikai folyamatok közé illessze, és ezáltal az elmefilozófiai fizikalizmust elfogadhatóvá tegye azok számára is, akik egyetértenek a fizikalizmus ellenes érvelések kiindul megfigyeléseivel.

A legfőbb fizikalizmus ellenes érveléseknek azonos struktúrája van. Először megalapoznak egy ún. episztemikus szakadékot (a fizikai igazságokból nem következnek a fenomenális igazságok), majd pedig ebből egy ontológiai szakadék meglétére következtetnek (a fenomenális tulajdonságok függetlenek a fizikai tulajdonságoktól).

Az ún. Fenomenális Fogalmak Stratégiája tagadja, hogy episztemikus megfontolásokból ontológiai konklúziók következnének: elismeri az episztemikus szakadék létét, de azt állítja, hogy ez egy fogalmi szakadéknak a következménye. Azonban a redukálhatatlan fenomenális fogalmakra való hivatkozás csak akkor képes megmenteni a fizikalizmust, ha a fogalmi redukálhatatlanság is magyarázható fizikai terminusokban.

Előadásomban egy olyan fizikalista modellt mutatok be, amely az elme kognitív architektúrájának néhány jellegzetességéből kiindulva képes magyarázatot adni a fogalmi redukálhatatlanság megjelenésére. Gondolatmenetemben amellett érvelek, hogy a szenzoros tapasztalatok episztemikusan érdekes esetei reprezentációsan strukturálatlanok, így nem képzik le, csupán jelzik a reprezentált objektumot. Kimutatom, hogy a reprezentációs strukturálatlanság eredményeképpen ezek a speciális szenzoros tapasztalatok funkcionálisan analizálhatatlanok. Végezetül pedig megmutatom, hogy a funkcionális analizálhatatlanság
hogyan vezet fogalmi redukálhatatlansághoz.

A kemény probléma

2008-02-18T19:58:00.016+01:00

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) második összejövetele

2008. február 26-án (kedden) 17 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 301-es terem

Előadó: Batta Barbara (ELTE-PPK, Kognitív Pszichológia Doktori Iskola)

A Tudat kemény problémája (zombik, denevérek, agyak a tartályban…)

„Consciousness is what makes the body-mind problem intractable.”

(Thomas Nagel: What is it like to be a bat? The Philosophical Review LXXXIII. 1974)

Bár a tudat problémájának boncolgatása legalább olyan komoly múltra tekint vissza, mint magának a lélek kérdéskörének vizsgálata (Már a görögök is…), mégis Nagel 1974-es tanulmánya tett fel olyan koncepciózus kérdéseket a tudat megközelítésével kapcsolatban, melyekkel gyakorlatilag csak mélyebbre ásott a magyarázati szakadékban az addig is a szakadék két szélén egyensúlyozó elmefilozófusok között.
Nagel tanulmánya egyszerre volt konceptualizálás és állásfoglalás. A tanulmány olvasásakor utazást tehetünk a denevér koponyájának mélyére, és azon is túlra. Hogyan ragadható meg a tudat problémáján belül a szubjektív és az objektív? Hogyan emelkedhet ki egy funkcionális fizikai rendszerből egy minőségileg teljesen új tisztán mentális entitás? Milyen kapcsolat lehetséges mentális és fizikai között? Nagel ezekre a kérdésekre keres választ, vagy inkább próbálja megragadni a magyarázati szakadékon átívelő közös pontokat.
Chalmers „Facing up the problem of Consciousness” című tanulmányában Nagel szubjektív-objektív dichotomáiáját felhasználva a tudattal foglalatoskodó kognitív tudósok, filozófusok munkáját szétválasztja kemény és puha problémakörökre, amellyel tanulmányok igazi áradatát zúdítja magára. Írására olyan neves teoretikusok, filozófusok is válaszoltak, mint Daniel C. Dennett, William Seager és Patricia Smith Churchland Chalmerst elsősorban a bevezetett dichotómia, mint lehetséges megoldási alternatíva miatt támadva.
Előadásom célja az absztraktban említett tanulmányok rövid ismertetése után magának a vitának az ismertetése, illetve a vitában felmerülő kérdések és fogalmak tisztázása, melynek segítségével talán mi, pszichológusok közelebb juthatunk legalább egy kérdés megválaszolásához: mennyire puha a puha és mennyire kemény a kemény?

Az absztraktban említett szerzők tanulmányait szívesen küldöm kérésre e-mailben (battab (kukac) gmail (pont) com) bárkinek.

Készülünk a második összejövetelre

2008-02-02T15:54:00.000+01:00

Csütörtök este beszélgettünk a Mátrixról, szkeptikusokról, agyakról abban a bizonyos tartályban, de szóba kerültek piros ruhás nők és fura formájú kanalak is, ezek ellenére a végén azért nem volt nehéz elhinni, hogy a finom torta, amit eszünk, nos, az talán tényleg létezik*: megvolt az első KEK-es geathering.

Megbeszéltük azt is, hogy milyennek szeretnénk a KEK-et. Az eredményről hamarosan itt olvashattok. Ha bárkinek újabb ötlete támadt, kommenteljen nyugodtan, vagy írjon nekünk emailt!

Addig, amíg előállunk a következő KEK-es összejövetel (pontosabb) körvonalaival, nézzétek meg Steven Pinker előadását a nyelvről. Illetve, ha valaki eleget nézett, akkor ajánljuk a Philosophy Talk-ot is. Ezen a remek helyen filozófiai témájú rádiós beszélgetéseket rögzítenek és tesznek hozzáférhetővé. A házigazdák - Ken Taylor és John Perry - a Stanford Egyetem filozófus professzorai. Néhány korábbi téma és vendég:

Postmodernism: Gary Aylesworth
Evolution of the Human Mind: Leda Cosmides
Consciousness: David Chalmers

...de olyan témák is vannak itt, mint terrorizmus, szerelem, boldogság vagy éppen baseball (nos, igen).

Kellemes regisztrációs hetet mindenkinek, várunk benneteket legközelebb is.

"tényleg létezik": ott és akkor e két szó jelentésének magyarázatával nem bajlódtunk.

A KEK első előadása: "Nincs is kanál?"

2008-01-14T09:03:00.001+01:00

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) első összejövetele

2008. január 31-én 17 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 216-os terem

Az előadás után (melynek absztraktját az alábbiakban olvashatjátok) lesz idő beszélgetni a témáról, ill. magáról a KEK-ről (milyen gyakran legyenek előadások, milyen témák legyenek stb.).

Az első előadó Bérdi Márk (ELTE Pszichológia Doktori Iskola). Az előadás absztraktja és néhány olvasnivaló:

Nincs is kanál?

A Mátrix film a filozófusoknak olyan, mint a Rorschach-próba a pszichológusoknak. A Wachowski-fivérek nem is tagadták, hogy filmjük számos direkt filozófiai utalást tartalmaz. Egy kérdés hajt bennünket – suttogja Trinity Neo fülébe. Ez azonban több más nyugtalanító kérdést is felvet, melyekre most többek között Platón, Arisztotelész, Descartes, Sartre és Nozick segítségével keressük a választ. Ezen, többségükben ismeretelméleti (Mit tudhatok? Mi a valóság?) és erkölcsi (Mi a szabadság és mit tehetünk meg érte?) kérdések vezetnek el minket néhány izgalmas (angolszász) analitikus filozófiai és szkeptikus gondolathoz. A sokféle kérdés - , mint szilánkok az agyban - azonban egyetlen kényszerítő üzenetet hordoz: Wake up!

Tudnod kell, mielőtt a piros pirulát választod:

Újvári Márta (1996) A szkepticizmus kihívása Áron, Budapest.
Ajánlom "A szkepticizmus jelentősége, klasszikus és mai formái" c. fejezetet (9-36. o.).

A nyúl ürege elég mély, ezek is jól jöhetnek:

Forrai Gábor (szerk., 2002) Mikor igazolt egy hit? Osiris-Láthatatlan Kollégium.

A könyv bevezető része rövid átfogó képet ad a szkepticizmusról, valamint jó kiinduló olvasmány a kötetben szereplő specifikus ismeretelméleti írásokhoz.

Antik szkepticizmus – Cicero és Sextus Empiricus-szövegek (1998) Atlantisz kiadó, Budapest.

Magyarul először itt olvashatunk számos, történetileg fontos szkeptikus írást, mint pl. Sextus Empiricus ítéletfelfüggesztés-módjait.

Descartes, René (2000) Értekezés a módszerről Műszaki Könyvkiadó.

A racionalista filozófus általános ismeretelméleti kételyeit bár több helyen is leírja (pl. Meditációiban), de e magyar nyelvű kiadásban a szövegek megértését könnyítik a kitűnő jegyzetek, kommentárok és történeti magyarázatok.

Overgaard, Soren (2006) The problem of other minds: Wittgenstein’s Phenomenological perspective Phenomenology and the Cognitive Sciences, 5: 53-73*
* A cikket kérjétek Bérdi Márktól (berdim kukac t-online pont hu)
Az előadás PPT anyagát a fenti email címen kérjétek Bérdi Márktól