Pszichológia és tudományfilozófia

A következő előadás

December 9. kedd, 18 órakor lesz
Helye: IZU 403 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 403-as terem)

Dr. Zemplén Gábor

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Filozofáljunk a pszichológiáról vagy pszichologizáljuk a filozófiát?

A pszichológia izgalmas, gazdag emberképet adott a 20. században. A tudományfilozófia izgalmas, gazdag tudományképet adott a 20. században. Mi a kapcsolat ezek között (ha van) és mik a lehetőségek a 21. században?

Látóvá vált született vakok színlátása

A következő előadás

2008. november11-én (kedden) 18 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 403-as terem

Előadó:

Jakab Zoltán
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Látóvá vált született vakok színlátása - eltérések a szín- illetve térlátás fejlődésében

A vakon született, és később látóvá vált személyek látásáról az idők során igen sok, zömmel anekdotikus megfigyelés gyűlt össze. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban jelennek meg szisztematikus vizsgálatok is ilyen esetekről. Az alapos vizsgálatok túlnyomó része a tér- és alaklátásról szól. Egy másik aspektusról, a színlátásról jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre, ugyanakkor ez némileg meglepő. Ismereteink azt sugallják, hogy míg az alaklátás feljődése nagyban alapoz szenzitív periódusok alatt megjelenő korai tapasztalatra (s ennek hiányában visszafordíthatatlan károsodások lépnek fel), önmagában a színlátás fejlődése sokkal inkább genetikailag előprogramozott érésen alapul, és vakon születetteknél, akik látásukat felnőttkorban nyerték vissza, a színlátás nem szenved visszafordíthatatlan károsodást. Előadásomban e hipotézis mellett sorakoztatok fel adatokat, és – mivel a jelenlegi adatok azért nem egyértelműek a kérdésben – lehetséges vizsgálatokat, és eredményeikre vonatkozó, a hipotézisből fakadó jóslatokat.

A tudat naturalizálása

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) évadnyitó találkozója

2008. október 14-én (kedden) 18 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 403-as terem

Előadó:

Fazekas Péter
School of Philosophy, Psychology, and Language Science, University of Edinburgh és BME-MTA Kognitív Tudományi Kutatócsoport

A tudat naturalizálása: érzetminőségek és fizikai folyamatok

Klasszikus elmefilozófiai probléma az érzetminőségek és a fizikai világ kapcsolata. Előadásomban ezt a problémát helyezem új megvilágításba. Egy olyan kognitív megközelítést mutatok be, amely arra vállalkozik, hogy az érzetminőségekkel kapcsolatos speciális jelenségeket fizikai folyamatok közé illessze, és ezáltal az elmefilozófiai fizikalizmust elfogadhatóvá tegye azok számára is, akik egyetértenek a fizikalizmus ellenes érvelések kiindul megfigyeléseivel.

A legfőbb fizikalizmus ellenes érveléseknek azonos struktúrája van. Először megalapoznak egy ún. episztemikus szakadékot (a fizikai igazságokból nem következnek a fenomenális igazságok), majd pedig ebből egy ontológiai szakadék meglétére következtetnek (a fenomenális tulajdonságok függetlenek a fizikai tulajdonságoktól).

Az ún. Fenomenális Fogalmak Stratégiája tagadja, hogy episztemikus megfontolásokból ontológiai konklúziók következnének: elismeri az episztemikus szakadék létét, de azt állítja, hogy ez egy fogalmi szakadéknak a következménye. Azonban a redukálhatatlan fenomenális fogalmakra való hivatkozás csak akkor képes megmenteni a fizikalizmust, ha a fogalmi redukálhatatlanság is magyarázható fizikai terminusokban.

Előadásomban egy olyan fizikalista modellt mutatok be, amely az elme kognitív architektúrájának néhány jellegzetességéből kiindulva képes magyarázatot adni a fogalmi redukálhatatlanság megjelenésére. Gondolatmenetemben amellett érvelek, hogy a szenzoros tapasztalatok episztemikusan érdekes esetei reprezentációsan strukturálatlanok, így nem képzik le, csupán jelzik a reprezentált objektumot. Kimutatom, hogy a reprezentációs strukturálatlanság eredményeképpen ezek a speciális szenzoros tapasztalatok funkcionálisan analizálhatatlanok. Végezetül pedig megmutatom, hogy a funkcionális analizálhatatlanság
hogyan vezet fogalmi redukálhatatlansághoz.

A kemény probléma

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) második összejövetele

2008. február 26-án (kedden) 17 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 301-es terem

Előadó: Batta Barbara (ELTE-PPK, Kognitív Pszichológia Doktori Iskola)

A Tudat kemény problémája (zombik, denevérek, agyak a tartályban…)

„Consciousness is what makes the body-mind problem intractable.”

(Thomas Nagel: What is it like to be a bat? The Philosophical Review LXXXIII. 1974)

Bár a tudat problémájának boncolgatása legalább olyan komoly múltra tekint vissza, mint magának a lélek kérdéskörének vizsgálata (Már a görögök is…), mégis Nagel 1974-es tanulmánya tett fel olyan koncepciózus kérdéseket a tudat megközelítésével kapcsolatban, melyekkel gyakorlatilag csak mélyebbre ásott a magyarázati szakadékban az addig is a szakadék két szélén egyensúlyozó elmefilozófusok között.
Nagel tanulmánya egyszerre volt konceptualizálás és állásfoglalás. A tanulmány olvasásakor utazást tehetünk a denevér koponyájának mélyére, és azon is túlra. Hogyan ragadható meg a tudat problémáján belül a szubjektív és az objektív? Hogyan emelkedhet ki egy funkcionális fizikai rendszerből egy minőségileg teljesen új tisztán mentális entitás? Milyen kapcsolat lehetséges mentális és fizikai között? Nagel ezekre a kérdésekre keres választ, vagy inkább próbálja megragadni a magyarázati szakadékon átívelő közös pontokat.
Chalmers „Facing up the problem of Consciousness” című tanulmányában Nagel szubjektív-objektív dichotomáiáját felhasználva a tudattal foglalatoskodó kognitív tudósok, filozófusok munkáját szétválasztja kemény és puha problémakörökre, amellyel tanulmányok igazi áradatát zúdítja magára. Írására olyan neves teoretikusok, filozófusok is válaszoltak, mint Daniel C. Dennett, William Seager és Patricia Smith Churchland Chalmerst elsősorban a bevezetett dichotómia, mint lehetséges megoldási alternatíva miatt támadva.
Előadásom célja az absztraktban említett tanulmányok rövid ismertetése után magának a vitának az ismertetése, illetve a vitában felmerülő kérdések és fogalmak tisztázása, melynek segítségével talán mi, pszichológusok közelebb juthatunk legalább egy kérdés megválaszolásához: mennyire puha a puha és mennyire kemény a kemény?

Az absztraktban említett szerzők tanulmányait szívesen küldöm kérésre e-mailben (battab (kukac) gmail (pont) com) bárkinek.

Készülünk a második összejövetelre

Csütörtök este beszélgettünk a Mátrixról, szkeptikusokról, agyakról abban a bizonyos tartályban, de szóba kerültek piros ruhás nők és fura formájú kanalak is, ezek ellenére a végén azért nem volt nehéz elhinni, hogy a finom torta, amit eszünk, nos, az talán tényleg létezik*: megvolt az első KEK-es geathering.

Megbeszéltük azt is, hogy milyennek szeretnénk a KEK-et. Az eredményről hamarosan itt olvashattok. Ha bárkinek újabb ötlete támadt, kommenteljen nyugodtan, vagy írjon nekünk emailt!

Addig, amíg előállunk a következő KEK-es összejövetel (pontosabb) körvonalaival, nézzétek meg Steven Pinker előadását a nyelvről. Illetve, ha valaki eleget nézett, akkor ajánljuk a Philosophy Talk-ot is. Ezen a remek helyen filozófiai témájú rádiós beszélgetéseket rögzítenek és tesznek hozzáférhetővé. A házigazdák - Ken Taylor és John Perry - a Stanford Egyetem filozófus professzorai. Néhány korábbi téma és vendég:

Postmodernism: Gary Aylesworth
Evolution of the Human Mind: Leda Cosmides
Consciousness: David Chalmers

...de olyan témák is vannak itt, mint terrorizmus, szerelem, boldogság vagy éppen baseball (nos, igen).

Kellemes regisztrációs hetet mindenkinek, várunk benneteket legközelebb is.

"tényleg létezik": ott és akkor e két szó jelentésének magyarázatával nem bajlódtunk.

A KEK első előadása: "Nincs is kanál?"

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) első összejövetele

2008. január 31-én 17 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 216-os terem

Az előadás után (melynek absztraktját az alábbiakban olvashatjátok) lesz idő beszélgetni a témáról, ill. magáról a KEK-ről (milyen gyakran legyenek előadások, milyen témák legyenek stb.).

Az első előadó Bérdi Márk (ELTE Pszichológia Doktori Iskola). Az előadás absztraktja és néhány olvasnivaló:

Nincs is kanál?

A Mátrix film a filozófusoknak olyan, mint a Rorschach-próba a pszichológusoknak. A Wachowski-fivérek nem is tagadták, hogy filmjük számos direkt filozófiai utalást tartalmaz. Egy kérdés hajt bennünket – suttogja Trinity Neo fülébe. Ez azonban több más nyugtalanító kérdést is felvet, melyekre most többek között Platón, Arisztotelész, Descartes, Sartre és Nozick segítségével keressük a választ. Ezen, többségükben ismeretelméleti (Mit tudhatok? Mi a valóság?) és erkölcsi (Mi a szabadság és mit tehetünk meg érte?) kérdések vezetnek el minket néhány izgalmas (angolszász) analitikus filozófiai és szkeptikus gondolathoz. A sokféle kérdés - , mint szilánkok az agyban - azonban egyetlen kényszerítő üzenetet hordoz: Wake up!

Tudnod kell, mielőtt a piros pirulát választod:

• Újvári Márta (1996) A szkepticizmus kihívása Áron, Budapest.

Ajánlom "A szkepticizmus jelentősége, klasszikus és mai formái" c. fejezetet (9-36. o.).

A nyúl ürege elég mély, ezek is jól jöhetnek:

• Forrai Gábor (szerk., 2002) Mikor igazolt egy hit? Osiris-Láthatatlan Kollégium.

A könyv bevezető része rövid átfogó képet ad a szkepticizmusról, valamint jó kiinduló olvasmány a kötetben szereplő specifikus ismeretelméleti írásokhoz.

• Antik szkepticizmus – Cicero és Sextus Empiricus-szövegek (1998) Atlantisz kiadó, Budapest.

Magyarul először itt olvashatunk számos, történetileg fontos szkeptikus írást, mint pl. Sextus Empiricus ítéletfelfüggesztés-módjait.

• Descartes, René (2000) Értekezés a módszerről Műszaki Könyvkiadó.

A racionalista filozófus általános ismeretelméleti kételyeit bár több helyen is leírja (pl. Meditációiban), de e magyar nyelvű kiadásban a szövegek megértését könnyítik a kitűnő jegyzetek, kommentárok és történeti magyarázatok.

• Overgaard, Soren (2006) The problem of other minds: Wittgenstein’s Phenomenological perspective Phenomenology and the Cognitive Sciences, 5: 53-73*

* A cikket kérjétek Bérdi Márktól (berdim kukac t-online pont hu)
Az előadás PPT anyagát a fenti email címen kérjétek Bérdi Márktól