Cognitive Science lives Forever!

Időpont: 2009. december 1. 18 óra

Helyszín: IZU 403. (ELTE-PPK, Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4. emelet, 403. terem)

Kampis György

ELTE-TTK, Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

A kognitiv tudomány kikerülhetetlensége, kudarca es tovabbélése

A kognitiv tudomány történetileg a reprezentációs elmefelfogást jelenti. A mából nézve azonban számos vonatkozása tarthatatlan, sőt abszurd: a reprezentacionizmusból következő szimbolikus komputációs elmefelfogásnak ma szinte minden részletét elvetjük. Az előadásban arról beszélek, hogy a klasszikus kognitivizmus mégsem alkalmi ötlet vagy divat terméke, hanem többszáz, bizonyos értelemben többezer éves hagyomány végpontja - egy olyan pont, amely kikerülhetetlen es matematika-logikai-filozófiai értelemben meghaladhatatlan. Egy baj van vele mégis, hogy megfogalmazva rögtön kiderülnek a gyengéi, melyek aztán a kognitív tudomány kudarcához vezettek. Egy hatalmas ivű történet végállomásánál állunk ezek szerint. Az előadás vége felé azzal foglalkozom, hogyan él tovább a kognitív tudomány, es mi az a hozadéka, mely talán (hogy szimmetrikus időbeli keretekről beszéljunk) újabb nehány száz vagy ezer évig használható marad.

A KEK soron következő találkozója

Időpont: 2009. október 20.

Helyszín: IZU 206 (ELTE-PPK, Pszichológiai Intézet, 1068. Izabella utca 46. 2. emelet 206. terem)

Nemes László

Debreceni Egyetem, Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék

AFFEKTÍV ELŐREJELZÉS ÉS AZ ÚJ PATERNALIZMUS

A liberális erkölcs- és politikai filozófia alapvető dogmája egy olyan autonóm ágensfeltételezése, amely szabadságának az elismerése önmagában vett érték. Kiindulóhipotézisként tipikusan autonóm ágensnek tekintik az egészséges, szélsőséges mentáliskorlátoktól mentes és tájékozott felnőtt embert. Jóllehet a felnőtt emberek nyilvánvalóanhoznak rossz döntéseket, hibás választásuk elfogadása még mindig inkább elfogadható, mintkülső szempontok paternalista jellegű rájuk erőltetése. A racionálisan dönteni képes autonómágens megszokott koncepcióját az utóbbi évtizedek kognitív pszichológiai (ill. viselkedés-közgazdaságtani) kutatásai azonban erősen kikezdték. A nagyszámú vonatkozó kutatásból azderült ki, hogy a korábban racionális döntésekre többé-kevésbé képes emberek szisztematikushibákat követnek el. Ennek a kutatási tradíciónak nagy szerepe van mind a pszichológiában,mind a filozófiában. A legújabb áttörést az affektív jellegű döntések terén mutatkozó hibák(bias) felismerése jelenti. Az affektív előrejelzési hiba (D. Gilbert, T. D. Wilson) vagy hideg-meleg empátia szakadék (G. Loewenstein) néven ismert jelenség egy olyan, tudatostapasztalataink számára szokásosan feltáratlanul maradó jelenséget fed, amely miattszisztematikus problémáink adódnak jövőbeli affektív (érzéseinket és érzelmeinket illető)állapotainkra vonatkozó előrejelzéseink terén. Mindennek jelentős kihatása lehet a döntésiautonómiánk etikai jellegű értékelését illetően, amennyiben itt a (kognitív hibáktól eltérően)nem csupán arról van szó, hogy nem igazán tudjuk, hogy hogyan is érhetnénk el céljainkat,hanem arról is, hogy már azzal kapcsolatban sem tudunk feltétlenül jó döntésekre jutni, hogymit is akarunk valójában. Előadásomban szeretném összefoglalni az affektív előrejelzésselkapcsolatos újabb kutatásokat és ezzel összefüggésben a (lágy vagy libertariánus) paternalistaetika és nyilvános társadalompolitika (public policy) lehetőségeivel kapcsolatosmegfontolásokat (pl. Thaler & Sunstein, 2003, 2008; J. D. Trout 2009) elsősorban a bioetikavonatkozásaiban mérlegelni.

Filozófiai kérdések, pszichológiai válaszok

Meghívó

Az ELTE Filozófia Intézet előadássorozatot, ill. kurzust (FLN-350.01) indít

"Filozófiai kérdések, pszichológiai válaszok"

címmel, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Időpont: csütörtökönként, 17:00-20:00
Helyszín: Múzeum krt. 4/A, I épület, II. em., Bence-terem

A tervezett program

1.) október 15.
Csibra Gergely: Mentális állapotok tulajdonítása
Győri Miklós: Vajon üres lap-e az újszülött elméje?

2.) november 5.
Ragó Anett: Az absztrakt tudás lehorgonyzása, a fogalmi reprezentáció fejlődése (gyerektől a szakértőig)
Kónya Anikó: Az önéletrajzi én megkonstruálása

3.) november 26.
Ádám György: Expedíció a tudat határán innen és túl
Verseghi Anna: Test és lélek határán: határgyakorlatok

4.) december 10.
Bárdos György: A placebohatás: kinek a játéka?
Bányai Éva: Társas hatás a tudatállapot módosításában

Önállósodás

Pléh Csaba
BME Kognitív Tudományi Tanszék

előadása

szeptember 30-án (szerdán), 18 órakor lesz.
Helye: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Az előadás címe:

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia:
ugyanazt az önállósodást kezdjük-e újra?

A kognitív tudomány filozófiai problémái először a 19. század végén keletkeztek. Az első kísérleti lélektan, Wundt modellje, s az első neuropszichológia, a Broca-Wernicke gondolkodásmód a klasszikus szenzualista emberképre épít, s a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. Már saját kora is látott ezzel három problémát, melyek máig velünk élnek. Brentano világosan érzi, hogy a képzetekhez kell egy vonatkozási mozzanat is, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. Frege pedig rámutat, hogy mozaikokból sosem lesz ítélet. Bergson ugyanekkor megkérdőjelezte, hogy valaha is szemantikai izomorfia lehetne az agy működése és a kategóriák rendje között. A huszadik század második fele hitt abban, hogy kijelentéseket s szándékokat lehet visszacsempészni a gondolkodó fejbe, innen az egységes kognitív tudomány reménye. Az előadás a mellett fog érvelni, hogy ez az egység nem valósítható meg a tiszta kogniíció hitében. Értelmezett, evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell ahhoz, hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. Ennek építése során össze kell kapcsolnunk a három 19. századi ihletést: a kísérletezést, az intencionalitást és a logikát, s mindezt kell megkísérelnünk természetivé tenni. Nem akarjuk elkövetni a száz évvel ezelőtti tévedéseket. Ennek során a redukcionista természettudósokat a filozófusok szkepszise nem elkedvetleníti, hanem megalapozottabb munkára készteti. Történetileg pedig arra, hogy Darwin szőrős és pelenkás üzenetét összekapcsoljuk Darwin karosszék követőivel.


Ajánlott olvasmány: Pléh Csaba (2009) History and theories of mind, Akadémiai kiadó, Bp.
Pléh Csaba (2009) A kognitív tudomány flörtje és civakodós házasságai a filozófiával: Wundt köpenyéből bújnának ki Fodor moduljai? Világosság, megjelenés alatt. (letölthető cikk)

A tudatosságról egy másik tudományág szemével

A következő előadás

május 12-én (kedden) 18 órakor lesz.
Helye: IZU 216 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 2.em 216-os terem)

előadó

Ribarics Pál

Oracle Corporation

Ex Max Planck Institut of Physics and Astrophysiscs

Werner Heisenberg Institut of Physics

Téma:

A tudatosságról egy másik tudományág szemével: a kvantummechanika és a mikrovilág lehetséges szerepe a tudatos folyamatokban

Egy részletesebb cikk a Penrose - Hameroff Orch OR modelről: http://www.quantumconsciousness.org/springer.htm

A kvantum mechanika értelmezéséről pedig jó összefoglalók találhatók a Wikipédiában :

• http://en.wikipedia.org/wiki/Interpretation_of_quantum_mechanics
• http://en.wikipedia.org/wiki/Many-worlds_interpretation

Mentális fikcionalizmus

A BME Kognitív Tudományi Tanszék meghívója

Mindenkit szeretettel várunk

április 27-én hétfőn 13 órakor

a tanszéki szemináriumunkra, ahol dr. Demeter Tamás (MTA Filozófiai Kutatóintézet) Mentális fikcionalizmus című könyvét vitatnák meg a szerzővel. A mű a népi pszichológia elmefilozófiájával foglalkozik, és amellett érvel, hogy a népi pszichológia fikció.

Helyszín: BME Kognitív Tudományi Tanszéke, ST épület 320, Sztoczek utca 2. 1111 Budapest.

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia

Pléh Csaba
BME Kognitív Tudományi Tanszéke

előadása

szeptember 30-án, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Az előadás címe:

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia:
ugyanazt az önállósodást kezdjük-e újra?

A kognitív tudomány filozófiai problémái először a 19. század végén keletkeztek. Az első kísérleti lélektan, Wundt modellje, s az első neuropszichológia, a Broca-Wernicke gondolkodásmód a klasszikus szenzualista emberképre épít, s a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. Már saját kora is látott ezzel három problémát, melyek máig velünk élnek. Brentano világosan érzi, hogy a képzetekhez kell egy vonatkozási mozzanat is, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. Frege pedig rámutat, hogy mozaikokból sosem lesz ítélet. Bergson ugyanekkor megkérdőjelezte, hogy valaha is szemantikai izomorfia lehetne az agy működése és a kategóriák rendje között.
A huszadik század második fele hitt abban, hogy kijelentéseket s szándékokat lehet visszacsempészni a gondolkodó fejbe, innen az egységes kognitív tudomány reménye. Az előadás a mellett fog érvelni, hogy ez az egység nem valósítható meg a tiszta kogniíció hitében. Értelmezett, evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell ahhoz, hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. Ennek építése során össze kell kapcsolnunk a három 19. századi ihletést: a kísérletezést, az intencionalitást és a logikát, s mindezt kell megkísérelnünk természetivé tenni. Nem akarjuk elkövetni a száz évvel ezelőtti tévedéseket. Ennek során a redukcionista természettudósokat a filozófusok szkepszise nem elkedvetleníti, hanem megalapozottabb munkára készteti. Történetileg pedig arra, hogy Darwin szőrős és pelenkás üzenetét összekapcsoljuk Darwin karosszék követőivel.

Ajánlott olvasmány:
Pléh Csaba (2009) History and theories of mind, Akadémiai kiadó, Bp.

Mentális okozás és fenomenális tudat

A következő előadás

március 24-én, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 216 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 216-os terem)

Az előadó

Tőzsér János

MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport

Az előadás címe:

Mentális okozás és fenomenális tudat

A test-lélek probléma igen egyszerűen megfogalmazható: milyen viszonyban vannak a mentális állapotaink (hiteink, tapasztalataink, érzelmeink, fájdalmaink, gondolataink stb.) a testünk állapotaival? E klasszikus metafizikai probléma kapcsán a kortárs filozófiában két (egymástól valószínűleg függetlenül tárgyalható) kérdést szokás vizsgálni. Az egyik: hogyan magyarázható az, hogy a mentális állapotainknak oksági hatásuk van a fizikai világban? A másik: magyarázható-e, és ha igen, hogyan magyarázható a fenomenális tudatosság egy tisztán materialista/fizikalista ontológia keretei között?

Előadásomban e két problémával foglalkozom. A mentális okozás problémája kapcsán azt igyekszem megmutatni, hogy a mentális okozás legplauzibilisebb magyarázatát a reduktív fizikalizmus adja. A fenomenális tudat problémája kapcsán pedig amellett érvelek, hogy a fenomenális tudatosság magyarázata jelenti a legfőbb kihívást az elme valamennyi fizikalista elmélete számára.

Ajánlott olvasmányok:

1. Crane, Tim (1991/2008) Vita a mentális okozásról. In: Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L'Harmattan, pp. 86-111.

2. Jackson, Frank (1986/2008) Amit Mary nem tudott. In: uo., pp. 319-24.

3. Chalmers, David (1996/2008) Naturalista dualizmus. In: uo., pp. 386-408.

Elmefilozófia bemutató

A L’HARMATTAN KIADÓ
tisztelettel meghívja Önt és barátait

AMBRUS GERGELY  DEMETER TAMÁS FORRAI GÁBOR  TOZSÉR JÁNOS (szerk.)

Elmefilozófia
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

bemutatójára 2009. március 11-én, szerdán 16 órakor

az Írók Boltjába (cím: 1056 Budapest, Andrássy út 45.)

A könyvet bemutatja: PLÉH CSABA

Autizmus és átfogó kognitív (fejlődés) modellek

A következő előadás

március 3-án, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 405 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 405-ös terem)

Győri Miklós

ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék, Budapest

Autizmus Alapítvány, Budapest

Autizmus és átfogó kognitív (fejlődés) modellek: túl a modularitáson – de merre?

Az előadás egy formálódó hipotézis kiindulópontjaként és egyben háttereként arra a kérdésre keres választ, milyen átfogó kognitív architektúra, kognitív fejlődés modell illeszkedik legjobban ahhoz a ma már meglehetősen árnyalt (noha a jövőben még minden bizonnyal igen sokat finomodó) képhez, amely az autizmus kognitív mintázatairól az elmúlt években kirajzolódott. Gondolatmenetem egyik központi tétele, hogy az egykor igen fontos szerepet betöltő moduláris magyarázatok ma már sok szempontból túl elnagyoltnak látszanak e sajátos és igen komplex humán fejlődési zavar értelmezésére. Fő kérdésem az, a helyes út vajon a modularitás valamilyen árnyaltabb (radikálisabb) változata felé, vagy éppen ellenkezőleg, valamilyen konstruktivista fejlődés- és architektúramodell felé visz. Az elemzés során változatos területekről származó empirikus eredményekre igyekszem támaszkodni – így például a mozgásvezérlés területéről származó eredmények mellett bemutatok saját, Batta Barbarával közösen folytatott vizsgálatainkból származó friss tudatelméleti, egzekutív és emlékezeti adatokat is. S mivel eszmetörténeti körről van szó, röviden szóba kerül majd Isaac Newton is.

.

A kognitív fejlődés nagy magyarázó elméletei napjainkban

A következő előadás

február 10. kedd, 18 órakor lesz
Helye: IZU 403 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. 4.em 403-as terem)

Kiss Szabolcs

A kognitív fejlődés nagy magyarázó elméletei napjainkban

Az előadás célja, hogy átfogó képet nyújtson az értelmi fejlődés nagy magyarázó elméleteiről. Az alábbi elméletek kerülnek bemutatásra és jellemzésre:

1. Nativizmus
2. Modularizmus
3. Progresszív modularizmus
4. Tanuláselmélet
5. Konnekcionizmus
6. Klasszikus konstruktivizmus
7. Neurális konstruktivizmus
8. Szociális konstruktivizmus
9. Neopiaget-iánus elmélet
10. Interakcionalizmus
11. Elméletelmélet
12. Szimulációelmélet
13. Kulturális hozzáállás
14. Narratív megközelítés
15. Vigotszkíj szociokulturális elmélete
16. Neurális darwinizmus
17. Dinamikus rendszerek elmélete