Mentális fikcionalizmus

A BME Kognitív Tudományi Tanszék meghívója

Mindenkit szeretettel várunk

április 27-én hétfőn 13 órakor

a tanszéki szemináriumunkra, ahol dr. Demeter Tamás (MTA Filozófiai Kutatóintézet) Mentális fikcionalizmus című könyvét vitatnák meg a szerzővel. A mű a népi pszichológia elmefilozófiájával foglalkozik, és amellett érvel, hogy a népi pszichológia fikció.

Helyszín: BME Kognitív Tudományi Tanszéke, ST épület 320, Sztoczek utca 2. 1111 Budapest.

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia

Pléh Csaba
BME Kognitív Tudományi Tanszéke

előadása

szeptember 30-án, 18 órakor lesz.
Helye: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Az előadás címe:

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia:
ugyanazt az önállósodást kezdjük-e újra?

A kognitív tudomány filozófiai problémái először a 19. század végén keletkeztek. Az első kísérleti lélektan, Wundt modellje, s az első neuropszichológia, a Broca-Wernicke gondolkodásmód a klasszikus szenzualista emberképre épít, s a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. Már saját kora is látott ezzel három problémát, melyek máig velünk élnek. Brentano világosan érzi, hogy a képzetekhez kell egy vonatkozási mozzanat is, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. Frege pedig rámutat, hogy mozaikokból sosem lesz ítélet. Bergson ugyanekkor megkérdőjelezte, hogy valaha is szemantikai izomorfia lehetne az agy működése és a kategóriák rendje között.
A huszadik század második fele hitt abban, hogy kijelentéseket s szándékokat lehet visszacsempészni a gondolkodó fejbe, innen az egységes kognitív tudomány reménye. Az előadás a mellett fog érvelni, hogy ez az egység nem valósítható meg a tiszta kogniíció hitében. Értelmezett, evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell ahhoz, hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. Ennek építése során össze kell kapcsolnunk a három 19. századi ihletést: a kísérletezést, az intencionalitást és a logikát, s mindezt kell megkísérelnünk természetivé tenni. Nem akarjuk elkövetni a száz évvel ezelőtti tévedéseket. Ennek során a redukcionista természettudósokat a filozófusok szkepszise nem elkedvetleníti, hanem megalapozottabb munkára készteti. Történetileg pedig arra, hogy Darwin szőrős és pelenkás üzenetét összekapcsoljuk Darwin karosszék követőivel.

Ajánlott olvasmány:
Pléh Csaba (2009) History and theories of mind, Akadémiai kiadó, Bp.