Filozófiai kérdések, pszichológiai válaszok

Meghívó

Az ELTE Filozófia Intézet előadássorozatot, ill. kurzust (FLN-350.01) indít

"Filozófiai kérdések, pszichológiai válaszok"

címmel, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Időpont: csütörtökönként, 17:00-20:00
Helyszín: Múzeum krt. 4/A, I épület, II. em., Bence-terem

A tervezett program

1.) október 15.
Csibra Gergely: Mentális állapotok tulajdonítása
Győri Miklós: Vajon üres lap-e az újszülött elméje?

2.) november 5.
Ragó Anett: Az absztrakt tudás lehorgonyzása, a fogalmi reprezentáció fejlődése (gyerektől a szakértőig)
Kónya Anikó: Az önéletrajzi én megkonstruálása

3.) november 26.
Ádám György: Expedíció a tudat határán innen és túl
Verseghi Anna: Test és lélek határán: határgyakorlatok

4.) december 10.
Bárdos György: A placebohatás: kinek a játéka?
Bányai Éva: Társas hatás a tudatállapot módosításában

Önállósodás

Pléh Csaba
BME Kognitív Tudományi Tanszék

előadása

szeptember 30-án (szerdán), 18 órakor lesz.
Helye: IZU 101 (ELTE Pszichológiai Intézet, Izabella utca 46. I. emelet 101-es terem)

Az előadás címe:

A kognitív tudomány mint megismételt kísérleti pszichológia:
ugyanazt az önállósodást kezdjük-e újra?

A kognitív tudomány filozófiai problémái először a 19. század végén keletkeztek. Az első kísérleti lélektan, Wundt modellje, s az első neuropszichológia, a Broca-Wernicke gondolkodásmód a klasszikus szenzualista emberképre épít, s a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. Már saját kora is látott ezzel három problémát, melyek máig velünk élnek. Brentano világosan érzi, hogy a képzetekhez kell egy vonatkozási mozzanat is, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. Frege pedig rámutat, hogy mozaikokból sosem lesz ítélet. Bergson ugyanekkor megkérdőjelezte, hogy valaha is szemantikai izomorfia lehetne az agy működése és a kategóriák rendje között. A huszadik század második fele hitt abban, hogy kijelentéseket s szándékokat lehet visszacsempészni a gondolkodó fejbe, innen az egységes kognitív tudomány reménye. Az előadás a mellett fog érvelni, hogy ez az egység nem valósítható meg a tiszta kogniíció hitében. Értelmezett, evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell ahhoz, hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. Ennek építése során össze kell kapcsolnunk a három 19. századi ihletést: a kísérletezést, az intencionalitást és a logikát, s mindezt kell megkísérelnünk természetivé tenni. Nem akarjuk elkövetni a száz évvel ezelőtti tévedéseket. Ennek során a redukcionista természettudósokat a filozófusok szkepszise nem elkedvetleníti, hanem megalapozottabb munkára készteti. Történetileg pedig arra, hogy Darwin szőrős és pelenkás üzenetét összekapcsoljuk Darwin karosszék követőivel.


Ajánlott olvasmány: Pléh Csaba (2009) History and theories of mind, Akadémiai kiadó, Bp.
Pléh Csaba (2009) A kognitív tudomány flörtje és civakodós házasságai a filozófiával: Wundt köpenyéből bújnának ki Fodor moduljai? Világosság, megjelenés alatt. (letölthető cikk)