A KEK első előadása: "Nincs is kanál?"

A Kognitív Eszmetörténeti Kör (KEK) első összejövetele

2008. január 31-én 17 órakor lesz.

Helye: ELTE Pszichológiai Intézet, VI. ker. Izabella u. 46., 216-os terem

Az előadás után (melynek absztraktját az alábbiakban olvashatjátok) lesz idő beszélgetni a témáról, ill. magáról a KEK-ről (milyen gyakran legyenek előadások, milyen témák legyenek stb.).

Az első előadó Bérdi Márk (ELTE Pszichológia Doktori Iskola). Az előadás absztraktja és néhány olvasnivaló:

Nincs is kanál?

A Mátrix film a filozófusoknak olyan, mint a Rorschach-próba a pszichológusoknak. A Wachowski-fivérek nem is tagadták, hogy filmjük számos direkt filozófiai utalást tartalmaz. Egy kérdés hajt bennünket – suttogja Trinity Neo fülébe. Ez azonban több más nyugtalanító kérdést is felvet, melyekre most többek között Platón, Arisztotelész, Descartes, Sartre és Nozick segítségével keressük a választ. Ezen, többségükben ismeretelméleti (Mit tudhatok? Mi a valóság?) és erkölcsi (Mi a szabadság és mit tehetünk meg érte?) kérdések vezetnek el minket néhány izgalmas (angolszász) analitikus filozófiai és szkeptikus gondolathoz. A sokféle kérdés - , mint szilánkok az agyban - azonban egyetlen kényszerítő üzenetet hordoz: Wake up!

Tudnod kell, mielőtt a piros pirulát választod:

• Újvári Márta (1996) A szkepticizmus kihívása Áron, Budapest.

Ajánlom "A szkepticizmus jelentősége, klasszikus és mai formái" c. fejezetet (9-36. o.).

A nyúl ürege elég mély, ezek is jól jöhetnek:

• Forrai Gábor (szerk., 2002) Mikor igazolt egy hit? Osiris-Láthatatlan Kollégium.

A könyv bevezető része rövid átfogó képet ad a szkepticizmusról, valamint jó kiinduló olvasmány a kötetben szereplő specifikus ismeretelméleti írásokhoz.

• Antik szkepticizmus – Cicero és Sextus Empiricus-szövegek (1998) Atlantisz kiadó, Budapest.

Magyarul először itt olvashatunk számos, történetileg fontos szkeptikus írást, mint pl. Sextus Empiricus ítéletfelfüggesztés-módjait.

• Descartes, René (2000) Értekezés a módszerről Műszaki Könyvkiadó.

A racionalista filozófus általános ismeretelméleti kételyeit bár több helyen is leírja (pl. Meditációiban), de e magyar nyelvű kiadásban a szövegek megértését könnyítik a kitűnő jegyzetek, kommentárok és történeti magyarázatok.

• Overgaard, Soren (2006) The problem of other minds: Wittgenstein’s Phenomenological perspective Phenomenology and the Cognitive Sciences, 5: 53-73*

* A cikket kérjétek Bérdi Márktól (berdim kukac t-online pont hu)
Az előadás PPT anyagát a fenti email címen kérjétek Bérdi Márktól